Az Új Germán Medicina biológiai természettörvényei

Az ún. "megbetegedések" minden esetben a természet értelmes biológiai különprogramjai (ÉBK), amelyek szigorú szabályok szerint futnak le. Ezek a szabályok az Új Germán Medicina biológiai természettörvényei. Dr. Hamer kutatásai kezdetén a csak rákokra értelmezte törvényeit, ma már tudjuk, hogy azok az összes, az orvostudomány által ismert és nem ismert betegségre egyaránt alkalmazhatóak, nincs alóluk kivétel. Egyik sem puszta feltételezés, nem statisztikai valószínűséggel bizonyított, hanem tapasztalati alapon felismert és mindig megismételhető törvény, amely az esetek 100 %-ára igaz. A folyamatok egy szintjét (lelki - agyi - szervi) megismerve biztosan tudható a másik kettő is. A rendszer annyira egyszerű és logikus, hogy tulajdonképpen érthetetlen, miért nem jött rá senki jóval korábban az összefüggéseire. Az alábbiakat elolvasva a fentiek világossá és érthetővé válnak.

1. A rák vastörvénye

2. Az ún. betegségek kétfázisú lezajlásának törvénye

3. A rák és rákkal egyenértékű betegségek ontogenetikus rendszere

4. A mikroorganizmusok ontogenetikus rendszere

5. A kvintesszencia

1. Biológiai természettörvény:A rák vastörvénye

1. ismérv

Minden rák, vagy rákkal egyenértékű betegség DHS-el (Dirk Hamer Szindróma) kezdődik. Amennyiben az egyén elszenvedi a DHS-t, minden esetben elindul egy Értelmes Biológiai Különprogram (ÉBK), nincs alóla kivétel. A DHS kezdetétől az egyén tartós stresszállapotba kerül, hidegek a végtagjai. Éjjel-nappal a konfliktusára gondol, és megpróbálja azt megoldani. Nem tud aludni csak az éjszaka első felében, a második felében gyakran felébred. Nincs étvágya, lefogy.

A Dirk Hamer Szindróma (DHS)

A DHS valójában konfliktus sokk-élmény, egy tulajdonképpeni biológiai konfliktus, amelyet egy számunkra rossz esemény kapcsán élünk meg. Az esemény azonban csak akkor vált ki DHS-t, és indítja el egyidejűleg az Értelmes Biológiai Különprogramot, ha annak minden kritériuma teljesül.

A DHS kritériumai:

• drámai,
• hirtelen, szinte egy pillanat alatt történik meg, nem egy hosszú stresszes időszak,
• az egyént felkészületlenül, váratlanul éri,
• magányosan, elszigetelten éli meg,
• az adott pillanatban sem fizikailag, sem intellektuálisan nem tudja megoldani.
  

A DHS drámaisága természetesen változó. A mértéke szorosan összefügg a későbbi elváltozás nagyságával. Egy náthát megelőző konfliktus sokkélmény jóval kisebb, mint például egy vastagbél ráké.
Az magányos, elszigetelt megélés nem feltételez magányos, zárkózott embert. Annyit jelent, hogy nem beszél a DHS-t kiváltó eseménnyel kapcsolatos érzéseiről. Sokszor még magáról az eseményről sem.

Nagyon fontos tudni, hogy ha a felsorolt öt kritérium akár csak egyike is hiányzik, már nem indul el az Értelmes Biológiai Különprogram, ezzel együtt nem kezdődik el semmiféle elváltozás a szervezetben.

2. ismérv

Minden konfliktusnak pontosan körülírt, egyértelmű tartalma van, amely a DHS pillanatában eldől. A konfliktus tartalom asszociatív, az az önkéntelen gondolattársítás, amely az egyén tudati szűrőjén keresztül haladva alakul ki. Az egyén személyiségétől függ, hogy az adott esemény milyen konfliktus tartalmat vált ki. Tehát soha nem az a lényeges, hogy mi történik, hanem az annak kapcsán létrejött érzelmi reakció.

Nézzünk egy klasszikus példát:

Az esemény: valakit váratlanul elbocsátanak a munkahelyéről.

• Optimista, sok önbizalommal rendelkező egyén: nincs konfliktus
• Önértékelési problémákkal küszködő ember: "Már erre sem vagyok jó!"
• Aki mindent a birtokának tekint: "Ez az én birodalmam volt, megfosztottak tőle, elvették tőlem."
• Problémákon rágódó: "Ezt nem tudom lenyelni." "Ezt nem tudom megemészteni."
• Megélhetésért aggódó: "Éhen hal a családom (én), ha nincs munkám."

Minden egyes konfliktus tartalomhoz pontosan meghatározott szervi betegség, és az agynak egy jól behatárolt területe tartozik.
A váratlan sokk-élmény nyomot hagy az agyban, amit agyi CT-vel le tudunk fényképezni. Ezt a helyet (relét) nevezzük Hameri Gócnak (HG). A HG-ot a CT felvételen koncentrikus körökként (céltábla konfiguráció, vagy mint a vízgyűrűk a vízcsepp lehullása után) figyelhetjük meg.
A DHS megtörténtekor  tehát mindhárom szinten (lélek – agy - szerv) egy időben megjelenik az elváltozás:

• lelki szinten az egyén személyiségének megfelelően megéli a konfliktus élmény sokkot,
• agyi szinten céltábla szerű körkörös formációt mutató Hameri Góc (HG) képződik az agyban,
• testi szinten az adott szervnek szövetnek megfelelően sejtszám növekedés, sejtszám csökkenés (fekély vagy elhalás) illetve működés csökkenés vagy működés kiesés indul.

3. Ismérv

A folyamat a DHS-től kezdődően, a konfliktus megoldásán keresztül a gyógyulás lezajlásáig párhozamosan fut a három szinten: LÉLEK – AGY – SZERV.

Ugrás a lap tetejére

2. Biológiai természettörvény: Az ún. betegségek kétfázisú lezajlásának törvénye

Minden ún. betegség – valójában Értelmes Biológiai Különprogram (ÉBK) - két fázisban zajlik le, feltéve, hogy a konfliktus megoldódik. A két fázis párhuzamosan fut a lélek, az agy és a szerv szintjén.

Az életünket normál nappal-éjszaka ritmusban éljük, eutóniának vagy normotóniának is nevezhetjük.  A DHS becsapódásakor az ÉBK elindul mindhárom szinten.

1. Konfliktus aktív fázis (conflict active phase, ca-fázis):

 A) Lelki / vegetatív szint:

Lelki szint: A normál nappali-éjszakai ritmus eltolódik felfelé, hiszen ébernek, aktívnak kell lenni a konfliktus megoldásához. Az agy „pörög”, állandóan a probléma körül járnak az érintett gondolatai.

Vegetatív szint: Alvászavarok (elalvási, átalvási) lépnek fel, különösen az éjszaka második felében fordul elő gyakori felébredés. Az étvágy csökken, aminek súlyvesztés a következménye. A bőr, a végtagok hidegek, hideg fázisnak is nevezzük. Vérnyomás emelkedés.

B) Agyi szint: A DHS által meghatározott helyen megjelenik a Hameri Góc (HG), amely CT felvételen koncentrikus körök formájában látható. Olyan, mint egy céltábla, vagy mint a víz gyűrűzése, amikor belecsapódik egy kavics. A HG nagysága a konfliktus tömegtől függ.

C) Szervi szint: A DHS konfliktus tartalmának megfelelő szervben jelenik meg az elváltozás. Ez az elváltozás az ősagy (agytörzs, kisagy) irányította szervekben sejtszaporodást (daganat), az újagy (agyvelő, agykéreg) irányította szervekben sejtszám csökkenés (elhalás vagy fekélyesedés), vagy működés csökkenés, működés kiesés.

Ebben a szakaszban kevés kivételtől eltekintve nincsenek tünetek.

A konfliktus megoldása után (KM) kezdetét veszi a gyógyulási fázis.

2. Gyógyulási fázis/oldódási fázis (post conflictolysis, pcl-fázis):

A) Lelki / vegetatív szint:

Lelki szint: Az életritmus most az ellenkező oldalra tolódik el, hiszen a gyógyuláshoz pihenésre van szükség. A páciens megnyugszik (a páciens megoldotta a konfliktusát).

Vegetatív szint: Fáradtság, gyengeség lesz úrrá a betegen, de jól érzi magát.  Az étvágya visszatér, súlya gyarapszik. A bőr, a végtagok meleggé válnak, lázas lehet (meleg fázis). A vérnyomás alacsony.

B) Agyi szint: A gyógyulási szakasz első felében (pcl-A-fázis, vagy exudatív fázis) a HG éles koncentrikus körei elmosódnak, területén agyi ödéma (folyadékgyülem) alakul ki. A gyógyulás második felében a vizenyő kiürül, gliasejt-szaporulat (az agy gyógyulási szövete) veszi át a helyét. A Hameri Gócot a gyógyulási szakaszban tévesen agydaganatként diagnosztizálják.

C) Szervi szint: A DHS által meghatározott, a Hameri Góc elhelyezkedésének megfelelő szervi elváltozás gyógyulni kezd. A kialakult daganatok lebomlanak, a fekélyek, elhalások feltöltődnek, a működés helyreáll. A gyógyulási fázis első felében (pcl-A) az érintett szervekben ödémásodás alakul ki, amely a második szakaszban (pcl-B) kiürül, a szervezet a vizelettel eltávolítja az addig felgyülemlett felesleges folyadékot. Ezt a szakaszt ezért pisi szakasznak is nevezzük.

Az ún betegségek tünetei a gyógyulási szakaszban jelennek meg a tünetek: láz, fertőzések, éjszakai verejtékezés, gyulladások, „fertőzések”, fájdalom, stb,.

A gyógyulási fázisnak van egy nagyon jellemző pontja, az epileptoid vagy epileptikus krízis. (EC)

Epileptoid Krízis (EC) a gyógyulási fázis mélypontján következik be, és az eddigiekhez hasonlóan egyidejűleg zajlik a lélek, az agy és a szerv szintjén.
A gyógyulási fázis mélypontján az agy egy szimpatikotóniás tüskét vált ki, amely a személyt azonnal visszahelyezi a konfliktusaktív fázisba.
 Az Epileptoid-krízis időszaka alatt az illető rövid idő alatt ismételten átéli az egész konfliktust a jellegzetes tünetekkel (hideg kéz, hideg verítékezés, reszketés, émelygés). Az epileptoid krízis csúcsához érve az ödéma kiterjedése eléri a maximális méretét, a Hameri gócból kinyomódik az agy környező területeire.

Minden egyes Értelmes Biológiai Különprogramnak van epileptoid krízise, azonban az csak egyes esetekben jár kifejezetten észrevehető tünetekkel. Ide tartozik minden rohamokban megjelenő betegség: pl. szívroham, tüdőembólia, stroke, epilepsziás görcsrohamok, asztmás rohamok, májkóma. A vérzéssel járó állapotok, mint  pl. vérző gyomorfekély, aranyeres csomók, vérző daganatok.  De ekkor jelennek meg a hányási rohamok, hasmenés, migrénes rohamok stb.
Az epileptoid krízisek megjelenési formája három tényezőtől függ:

• a konfliktus (DHS) természetétől, amely meghatározza, hogy
• mely szerv vagy szövet, illetve
• az agy mely része érintett.

Az epileptoid-krízis lezajlása után a gyógyulási fázis második szakasza következik (pcl-B szakasz) amely után a szervezet visszatér a normotónia állapotába.

Ez a folyamat jellemző minden ún. akut betegségre, amelyben az egyén megbetegszik, majd meggyógyul. Ilyenek pl. egy nátha, torokgyulladás, akut emésztőrendszeri fertőzés, stb.

Az Értelmes Biológiai Különprogramok azonban sajnos nem mindig ilyen egyszerűen futnak le.

• Fennakadt konfliktus: A DHS átélése után a konfliktus nem oldódik meg. Ebben az esetben az életritmus nem tér vissza a normális éjjel-nappali ritmusba, nagyon hosszú ideig tartó, súlyos esetben a biológiai kimerültség véget vet a páciens életének.
• Fennakadt gyógyulás: A gyógyulási fázisban a páciens konfliktusa kiújul, vagy megjelenik valamelyik, a konfliktushoz kapcsolódó sín. A gyógyulás ilyenkor nem tud befejeződni, a páciens újra visszakerül az aktív állapotba. Ily pl. a Parkinson kór, amikor gyógyulási szakaszt naponta nagyon rövid (akár 2 perces) konfliktus kiújulás szakít meg., majd újra elkezdődik a gyógyulás.
• A gyógyulás utáni konfliktus kiújulás: A betegnél lefut a teljes Értelmes Biológiai Különprogram, majd az újbóli konfliktus, vagy a hozzá kapcsolódó sín megjelenésekor újra beindul.

Ugrás a lap tetejére

3. Biológiai természettörvény: A rák és rákkal egyenértékű betegségek ontogenetikus rendszere

Dr. Hamer: "A medicina alapja az embriológia tudománya, és az emberi evolúcióval kapcsolatos tudásunk. Ez az a két forrás, amely feltárja számunkra minden a rák és rákkal egyenértékű ún. betegség természetét”.

A harmadik biológiai törvény az emberi szervezet egyedfejlődési és evolúciós fejlődésének a tükrében elmagyarázza a  lélek, az agy és a szervek összefüggéseit.

Az élet kialakulása során az egyed különböző fejlődési fázisokon ment keresztül. Minden egyes fejlődési fázisban megjelentek az életet veszélyeztető körülmények. Ezek ellen a körülmények ellen a faj egyedeinek védekeznie kellett a túlélés érdekében. Az a faj, amelynek az egyedei erre nem voltak képesek kihalásra ítéltettek. A túlélő fajok, beleértve az embert is, kollektív emlékezetébe mélyen bevésődtek ezek a veszélyek, és azoknak az elhárítási folyamatai. Bármikor, amikor megjelenik egy veszély-tényező, a szervezetben beindul az azt kiküszöbölő elhárítási mechanizmus, az Értelmes Biológiai Különprogram. A veszélyeztető tényezőt az ember konfliktus-élmény sokk (DHS) formájában éli meg. A konfliktus tartalma szerint valamely fejlődési szakaszhoz tartozik

Az embrionális fejlődés első két hetében a sejtek az ősi fejlődés szakaszainak megfelelően három csíralemezre oszlanak, amelyekből kialakulnak a test különböző szervei, és azen szervekhez megfelelő agyi irányítás tartozik. A csiralemezek:

1. a belső csíralemez (endoderma)
2. a középső csíralemez (mezoderma)
3. a külső csíralemez (ektoderma)

Agyunk felépítésében két fő részre tagolható:

1. az ősagy agytörzs kisagy 2. az újagy agykéreg agyvelő

Az ősagy részét képezi az agytörzs és a kisagy, az új agy pedig az agyvelőből és az agykéregből áll.

Az agy részeit és szövetek csíralemezi hovatartozását figyelembe véve az alábbi állapítható meg:

1. Az ősagy részét képező agytörzsben található a belső csíralemez eredetű, legősibb szervek irányító központja
2. A középső csíralemez eredetű szervek irányításáért a kisagy és az agyvelő a felelős.
3. Az agykéregben a külső csíralemez eredetű, legújabb szervek vezérlése történik.

Testünk minden szövete és szerve a felsorolt a csíralemezekből alakul ki. Habár alapvetően elmondhatjuk, hogy pl. a táplálkozás, légzés, szaporodás és kiválasztás szervei belső csíralemez eredetűek, részletesen megvizsgálva láthatjuk, hogy egy-egy szervben különböző eredetű szöveteket találhatunk, amelyeket különböző agyterületek irányítanak. Így pl. a az emésztő szervrendszerben találhatunk külső csíralemez eredetű nyálkahártya részeket, valamint középső csíralemez eredetű izmokat is.

Dr. Hamer felfedezte, hogy a három csíralemezből származó szövetek teljesen eltérő választ adnak a konfliktus aktív fázisban és a gyógyulási fázisban. A GNM aszerint osztályozza a tumorokat és betegségeket, hogy mely csíralemezből erednek.

Ebből a szempontból vizsgálva azt láthatjuk, hogy:

1. Az agytörzs által irányított belső csíralemez eredetű, valamint a kisagyi irányítású középső csíralemez eredetű szervek a konfliktus aktív szakaszban sejtszaporodást, a  gyógyulási fázisban sejtlebomlást mutatnak.
2. Az agyvelői központokkal rendelkező középső csíralemez eredetű, valamint az agykérgi irányítású külső csíralemez eredetű szervek pont ellenkezőleg az aktív szakaszban mutatnak sejtszám csökkenést (fekélyesedések, elhalások) míg a gyógyulási szakaszban szövetújjáépítést.
3. A rákkal egyenértékű betegségeknél nem tapasztalunk a sejtszámban bekövetkező változást. Itt működés csökkenést, vagy kiesést tapasztalunk.

Ugrás a lap tetejére

4. Biológiai természettörvény:a mikroorganizmusok ontogenetikus rendszere

A mikroorganizmusokra korábban úgy tekintettünk, mint amelyek az ún. fertőző betegségeket okozzák. Azért alakult ki ez a szemlélet, mert az ún. fertőző betegségeknél mindig megtaláltunk valamilyen mikroorganizmust. Csakhogy ez így nem fedi a valóságot. Az állítólagos fertőző betegségek mindig egy konfliktus aktív szakaszt követnek. A mikrobák először a konfliktus megoldásakor válhatnak aktívvá. Mindezt pedig az agyunk vezényli, és aktiválja őket. A mikró bák abban az értelemben segítenek minket, hogy lebontják a feleslegessé vált daganatokat (gombák), amelyekre már nincs szükség, amikor betöltötték a feladatukat. A baktériumok és a vírusok a nagyagyhoz irányította szervekben keletkezett lyukak, elhalások, szövetpusztulások újbóli feltöltésében játszanak szerepet. Így tehát ők a mi hűséges segítőink, a vendégmunkásaink. Az a feltevés, hogy az immunrendszer, mint egy hadsereg harcol az ádáz mikroorganizmusok ellen, egyszerűen téves. A mikroorganizmusok nem a betegségek kiváltói, hanem optimalizálják a gyógyulási fázist.

Az Új Germán Medicina 4. természettörvénye – a mikroorganizmusok ontogenetikus rendszere –a mikrobákat a három csíralemezhez rendeli. Minden egyes csíralemezhez tartozó szervcsoporthoz speciális csíralemez-rokon mikroorganizmus tartozik. A különböző agyi relék általi szervi programozással együtt, az agyunk számítógépe programozza a hű specialistáinkat, a mikrobákat is.

A rendszerezés alapja:

1. A legősibb mikrobák a gombák és mikobaktériumok az endodermához és a kisagyi mezodermához, vagyis az ősagy irányította szervekhez tartoznak.
2. A későbbi eredetű mikrobák a baktériumok a mezodermához és az abból kialakult szervekhez tartoznak.
3. A legfiatalabbak a vírusok a legszigorúbb értelemben nem mikroorganizmusok, vagyis nem élőlények. Kizárólag az ektodermális eredetű agykéreg irányította szerveknél jelennek meg.

Mindez azt jelenti, hogy egyes mikroorganizmus csoportok mindig csak egy meghatározott, azonos csíralemezhez tartozó szervcsoportnál dolgozik.

Az, hogy a mikróbák mikortól kezdenek el működni, nem valami külső tényezőtől függ, ahogy eddig tévesen hittük, hanem az agyi számítógépünk irányításától.

A mikroorganizmusokra eddig úgy tekintettünk, mint valami kipusztítandó rosszra. Ez azonban badarság! Igenis szükségünk van a mikrobákra, mégpedig a teljes palettájukra, a megszokott földrajzi szélességi fokon. Ha hiányoznak a mikobaktériumok (tbc), a gyógyulási fázisban nem tudjuk lebontani a daganatokat. Daganatok sorának van katasztrofális következménye. Pajzsmirigy daganatnál pl. azt jelenti, hogy a konfliktus megoldása ellenére a daganat nem tud lebomlani, és továbbra is nagy mennyiségű thyroxint (pajzsmirigy hormon) termel. Tehát azok a mikoabktériumok hiányoznak, amelyek normál esetben lebontanák a daganatot, és így a thyroxin szint újra beállhatna a normál értékre.

Egy vastagbél daganatnak is komoly komplikációi lehetnek, ami miatt sebészileg el kell távolítani, ha nem állnak rendelkezésre mikobaktériumok.

A mikobaktériumok olyan régen, vagy csaknem olyan régen léteznek, mint az egysejtű élőlények, régebben, mint az állatok és az emberek. A feladatuk egyértelmű, az ősagy által irányított daganatok elsajtosítása és lebontása a gyógyulási fázis kezdetétől. A daganatoknak ugyanis le kell bomlaniuk, amikor teljesítették a szolgálatukat.A mikobaktériumok a DHS pillanatától szaporodni kezdenek, és a konfliktus aktív fázis végéig tart a számuk növekedése. Így a konfliktus megoldásakor pont annyi áll majd rendelkezésre, amennyi a daganatot lebontja.

Ha csak a konfliktus megoldása után jut a szervezetünkbe, a gyógyulási fázisban, ebben az Értelmes Biológiai Különprogramban már nem tudjuk használni őket, mert csak a konfliktus aktív fázisban szaporodnak. Nyilvánvaló, hogy a szervezetünk - együttműködve a barátaival, a mikobaktériumokkal – pont annyit termelbelőlük, amennyi később a daganatok elsjtosodásához és lebontásához szükséges. És mi ostobák azt hittük, hogy a tuberkulózist ki kell irtanunk.

A baktériumok a nagyagy csoporthoz tartoznak, és minden nagyagy által irányított szervnél a sejtszaporodásban játszanak szerepet a gyógyulási fázisban. A baktériumok is a konfliktus megoldásáig szaporodnak.

A vírusok nem önálló élőlények, mint a baktériumok, hanem csak bonyolult, a szervezetben keletkező fehérjemolekulák, amelyek a konfliktus megoldása után a bőr és nyálkahártya fekélyek újra felépítésében vesznek részt.

Most már tudjuk, hogy a mikroorganizmusok fejlődéstörténeti értelemben az Értelmes Biológiai Különprogram biológiai folyamatába illeszkednek. Szinte velünk és értünk növekedtek. Mindig egy "áramkör" részét képezték. A természet áramkörei azonban nem működnek, ha mi bűvészinasként önkényesen kiemeljük az áramkör egyes részeit.

Ugrás a lap tetejére

5. Biológiai természettörvény: A kvinteszencia

vagyis a betegségek kialakulásának teljes megértése az első négy törvény tanításainak egyetemes értelmezése alapján

Az ötödik biológiai törvény valóban kvinteszencia. Ha megfigyeljük a "betegségek két fázisát, a három csíralemezt, a hozzájuk tartozó agyi irányító központokat, a mikoorganizmusok tevékenységét, rájövünk, hogy mindezek biológiai értelemmel bírnak.  Arra is rájövünk, hogy az, amit „betegségnek” nevezünk, nem a természet értelmetlen tévedése, ami ellen küzdeni kell, hanem minden betegség jelentőségteljes esemény.  Ha megértjük, hogy az úgynevezett betegségek nem „rosszindulatúak”, akkor már nem kell rájuk a természet hibájaként, vagy isteni büntetésként tekinteni. Sokkal inkább azt láthatjuk, hogy egy Értelmes Biológiai Különprogram (ÉBK) részei, amely ÉBK-k ettől a megértéstől igen fontossá válnak.  Az Értelmes Biológiai Különprogramoknak mindig biológiai céljuk van.

A biológiai cél mindig az adott faj - esetünkben az ember - túlélése. Sajnálatosan a biológiai cél elérésének a folyamatába egyes "egyedek" belehalhatnak. Ennek az esélye azonban az Új Germán Medicina elveinek elsajátításával, azok alkalmazásával a minimálisra csökkenthető.